„Donald Trump a diplomáciával rulettezik” – amerikai professzor a Mandinernek

Michael C. Desch, a Notre Dame Egyetem tanára, akinek főbb területei az Egyesült Államok külpolitikája és nemzetközi biztonságpolitika. A professzor a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpontja (EJKK) meghívására érkezett Budapestre, ahol részt vett a Transatlantic Relations & Geopolitical Competition in Central Europe nevű nemzetközi konferencián. Ezt követően ültünk le vele, hogy Donald Trump és az Egyesült Államok külpolitikájáról beszélgessünk vele. 

***

Egy amerikai elnök a sivatagban

Donald Trump a kampánya során megígérte az ukrán-orosz háború lezárását, azonban első hónapjai során nem sikerült ezt megvalósítani, és az igazán nagy áttörés még várat magára. Az elnök első ciklusának egyik legsikeresebb momemtuma az Ábrahám-egyezmények voltak, amely során több arab ország normalizálta a kapcsolatait Izraellel. Talán ennek a sikernek is köszönhető, hogy Trump első több napos útja során a Közel-Keletre utazott, amelynek első állomása Szaúd-Arábia volt. Itt egy nagy beszédet mondott, amelyben többek között kritizálta az amerikai neokonokat, a demokrácia exportot, és egy új Közel-Keletről beszélt. 

Trump beszéde Rijádban:

Michael C. Desch az elnök közel-keleti politikájával kapcsolatban elmondta:

– mondta el a professzor. 

A szakértő hozzátette: a gázai háború miatt az Ábrahám-megállapodások befagytak. Donald Trump Rijádban ettől függetlenül arról beszélt, hogy bízik benne, hogy meg fog valósulni a szaúdi-izraeli normalizáció. 

A professzor „némileg őrült ötletnek” nevezte azt, mikor Trump felvette, hogy Gázát egyfajta közel-keleti Atlantic City-vé varázsolja. (Atlantic City a kaszinóiról ismert.) 

Örökké tartó tárgyalások

Az ukrajnai háború lezárása volt Trump kampányának egyik fő külpolitikai ígérete, de egyelőre nem sikerült a két félt kompromisszumra kényszerítenie. Az elhúzódó folyamat miatt több alkalommal kifejezte az elégedetlenségét, mind az ukránokkal, mind pedig az oroszokkal szemben. 

A Notre Dame Egyetem professzora szerint az elnök szinte kétségbeesve szeretne diplomáciai sikert elérni. „Szeretne nagy dolgokat elérni a világszínpadon, például rendezni szeretné Gázát, ezért koncentrál az ukrajnai háború befejezésére, és ezért hajlandó tárgyalni Iránnal” – mondta a szakértő. 

Ami a két főszereplőt illetti, a szakértő szerint egyik fél sem kész a kompromisszumra. 

Putyin elnök jobban áll a csatatéren. És valószínűleg még nem érte el minden stratégiai célját. Úgy gondolom, hogy közel áll a területi céljainak eléréséhez, de Ukrajna demilitarizálása és semlegessé tétele hosszabb távú és nehezebb feladat lesz” – jelentette ki. A szakértő szerint több évig is eltarthatnak a béketárgyalások, példaként említette a hetvenes években aláírt Camp David-i egyezményt, amelyet Izrael és Egyiptom írt alá egy éveken át tartó diplomáciai folyamat után. 

Arról is kérdeztük a professzort, hogy mit gondol arról a hozzáállásról, hogy sok európai vezető még mindig ukrán győzelmet vár.

„Az amerikai háborúk közelmúltbeli története is óvatosságra ad okot. Például 2003 márciusában úgy tűnt, hogy májusra elképesztő győzelmet aratunk Irakban. Aztán persze elkezdődött a lázadás. És bármi is lett a végeredmény, azt nem lehet győzelemnek nevezni. Ugyanez történt Afganisztánban vagy a NATO líbiai művelete során. Vietnam, szerintem, elég egyértelmű vereség volt az Egyesült Államok számára. A koreai háború fegyverszünettel ért véget, ami gyakorlatilag a háború kezdetének helyén osztotta meg az országot. 

 – jelentette ki Michael C. Desch

Magára hagyja-e az USA Európát? 

Trump beiktatása óta nagy a pánik az Európai Unióban, hogy az Egyesült Államok magára hagyhatja Európát. A professzor szerint a NATO nem szűnik meg, de valóban csökkenhetnek az amerikai csapatok a kontinensen. 

Elmondta: az Obama-kormány óta egyértelmű, hogy az Egyesült Államok a 21. század legfontosabb geopolitikai kihívását a nyugat-csendes-óceáni térségben, nem pedig Európában látja. 

– jelentette ki Michael C. Desch.

Az Egyesült Államok és az új világrend

Miközben Európa jelentősége csökkeni látszik Amerika számára, a bolygó nyugati félteke egyre nagyobb jelentőséggel bír. A Trump elnökség első napjaiban az elnök lesokkolta a világot, hogy elfoglalja a Panama-csatornát és megveszi Grönlandot. Ezek azonban pár hónap alatt már feledésbe is merültek. 

Az amerikai professzor elmondta: a Panama-csatorna nem olyan fontos Amerika számára, hiszen a repülőgépanyahajói át se férnek ott, mivel túl szűk a csatorna. Az elnök időnként sokkoló ötleteivel kapcsolatban megjegyezte: Trumpnál nehéz eldönteni, hogy mikor viccel, és mikor beszél komolyan, s gyakran csak bedob dolgokat. 

A szakértő elmondta: szerinte Trump nagyon is jól látja, hogy a hidegháború óta tartó korszak véget ért és ehhez próbál alkalmazkodni. 

Most már nem az a kérdés, hogy az Egyesült Államok meg tudja-e őrizni hegemón pozícióját, hanem az, hogy meg kell-e tanulnunk egy kétpólusú nemzetközi rendszerben élni, azaz mi és a kínaiak, vagy egy többpólusú rendben, ahol más nagyhatalmak is megjelennek, például Oroszország, India vagy Brazília” – magyarázta Michael C. Desch. 

Trump keményen beszél, és az „erő általi békét” hirdeti, de a professzor szerint nem szeretne ténylegesen háborút vívni: 

– jelentette ki a professzor hozzátéve, hogy az elnök mindenkivel tárgyalni próbál. 

A szakértő Trump startégiáját „diplomáciai rulettnek” nevezte. „A Trump-adminisztráció továbbra is próbálkozni fog. És sokféle dolgot fog kipróbálni, remélve, hogy valamelyik bejön. 

– mondta Michael C. Desch.

Nyitókép: Brendan SMIALOWSKI / AFP